Szent Bertalan éjszakája, párizsi vérnász, 1572. aug. 24.: →hugenották tömeges lemészárlása Párizsban Bertalan apostol napjának hajnalán. - Az 1570. VIII. 8-i St-Germain-i béke után jó esély kínálkozott Fro-ban a kat-ok és a hugenották közötti kiengesztelődésre, amit IX. Károly kir. nővére, a kat. Valois Margit és a prot. Navarrai Henrik (a későbbi IV. Henrik) 1572. VIII. 18-i házasságával kívánt megpecsételni. Medici Katalin anyakirnő azonban, aki előzőleg maga is sokat tett a megegyezés érdekében (pl. 1562. I-i türelmi rendelet), mindenképpen meg akarta akadályozni, hogy a hugenották vezére, a IX. Károlyra egyre erősebb befolyást gyakorló Gaspard de Coligny admirális a németalföldi prot. fölkelőkkel szövetségben Spo. ellen indítandó háborúba vihesse Fro-ot. Ezért az esküvő után, VIII. 22: sikertelen merényletet szervezett Coligny ellen. A kir. elrendelte a tettesek kézrekerítését, mire Katalin a Guise-ek embereivel (és befolyásolható fia tudtával) meggyilkoltatta az esküvőre Párizsba sereglett hugenották vezéreit. Coligny az elsők között esett el. A tömeggyilkosságnak csak Párizsban 3-4000 ember, a hugenották színe-java esett áldozatul. A kir. vérből származó Navarrai Henriket és Condé hg-et, miután megtagadták hitüket, megkímélték. A mészárlás vidéken (Toulouse, Bordeaux, Lyon, Bourges, Rouen, Orléans) is folytatódott, az áldozatok száma mintegy 5-10.000, főleg hugenotta. - A félrevezetett XIII. Gergely p., meghiúsult felségárulást és a kálvinizmus feletti győzelmet látva az eseményekben, hálaadó szentmisén vett részt és Te Deum-ot mondott a fr-k római nemz. tp-ában. - ~ újabb hugenotta háborút indított el, a fr. prot-ok helyzete azonban jelentősen meggyengült. **

LThK 1993. II:46.